Krisna-völgyről szintén a pécsi zöld aktivista klub révén hallottam először. Akkor zöldfülű egyetemistaként még nekem is voltak bizonyos előítéleteim, sztereotípiáim a krisnásokkal kapcsolatban, és az első hírek is valahogy azok voltak, hogy ez nem is igazi ökofalu mert traktorral szántanak, a vendégeknek pedig műanyagtányéron szolgálják fel az ételt, műanyag evőeszközt, műanyag poharat használnak stb.
Eltelt pár év és ahogy elkezdtem sorra látogatni a magyarországi ökofalvakat, egyre többször merült fel, hogy Krisna-völgy sem maradhat ki a listából, mert azért ez mégiscsak egy jelentős magyarországi közösségi és ökogazdálkodási kezdeményezés. Kapóra jött hogy 2012 nyarán a somogyvámosi Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm adott otthont az ökofalvak nemzetközi találkozójának a Magyar Élőfalu hálózat szervezésében. Erről a rendezvényről röviden annyit érdemes tudni, hogy a különféle európai ökokezdeményezések, ökofalvak, ökoközösségek rangos találkozója, amely évente mindig másik országban kerül megrendezésre, meg annyit, hogy magyar pénztárcával mérve méregdrága. Szerencsére a hazai szervezők voltak annyira jó fejek, hogy kiharcolták, hogy legyen a kispénzű hazai közönség számára egy nyílt nap, amikor ingyenesen lehet részt venni a programon, és egy vezetett túra keretében bejárni Krisna-völgyet. Nekem se kellett több, kölcsön kértem apám kocsiját és egy lányismerősöm társaságában már útnak is indultunk a Balaton túlpartja felé.
Pár héttel korábban már voltunk látogatóban Somogyvámoson, mikor is benéztünk Krisna-völgybe is, de akkor elsősorban Sölétromos Jenőt kerestük fel, aki érdekes dolgokat mesélt nekünk a völgy és a közösség történetéről, valamint a közösségépítés mikéntjéről. Barátaink már önkénteskedtek akkoriban egy pár hete az ökofaluban, és tettünk egy rövid látogatást is meginterjúvolva az egyik helyi vezetőt. Ő is, és Sölétromos Jenő is sokat elmondott arról, hogyan is működik a krisnásoknál a közösség.
Krisna-völgy egy vallási alapokon szervezett mintegy 270 hektáron elterülő ökogazdaság, mely Somogyvámos közelében terül el az egykori Tsz-től és magánszemélyektől felvásárolt területeken. A projekt elindításában oroszlán réssze volt a már említett Sölétromos Jenőnek, aki elmesélte, hogyan kellett a zárkózott helyiek, és az ellenséges falusi vezetők ellenállását megtörve, nagy ellenszélben létrehozniuk az ökofalut. Ma a község önkormányzatában többségben vannak a Krisna tudatú hívők által működtetett Krisna-völgyhöz kötődő emberek, sokan akik nem az ökovölgyben laknak Somogyvámoson vettek házat és ott élnek, de ezer szállal kötődnek az ökovölgyhöz. Közéjük tartozik maga Sölétromos Jenő is aki szintén Vámoson él családjával, és aki a közös beszélgetés során igen mély benyomást tett rám, mind tudását, helyzet és emberismeretét, mind pedig szemléletét illetően. A felvásárolt területeken ma szétműtrágyázott, ökológiailag leromlott és kizsigerelt földek helyett egy több mint 100 féle madárfajnak otthont adó és egy összetartó közösséget ellátó ökogazdaságot találunk. Sölétromos Jenő a beszélgetés során kifejtette, hogy egy jól működő és sikeres ökofalu nem elősorban a pénzen, nem is a vezetési struktúra típusán vagy a helyi adottságokon múlik, hanem azon, hogy milyen emberek vesznek részt annak megvalósítáában, létrehozásában, mennyire karizmatikusak, milyenek a közösségszervező képességeik stb.
Maga Krisna völgy egyébként hierarchikus vezetési struktúrára épül, a közösség életét szigorú szabályok határozzák meg. Körülbelül 130-200 ember él a völgyben, azért ennyi mert az említett 270 hektárnak ennyi az eltartóképessége. Állatokat a teheneken kívül nem tartanak lévén a közösség vallási okokból vegetáriánus. A teheneket viszont vallási okoból is tartják nem csak a tejük miatt és a területnek az állatok eltartását is tudnia kell biztosítani, ezért minden gondosan ki van számolva hány hektáron minek és mennyinek kell teremnie. Működtetnek egy tehén menhelyet is ahol a már kevés tejet adó, vagy egyáltalán nem tejelő tehenek lelnek otthonra nem a gazdasági haszon hanem elvi és vallási okok miatt. A már említett hierarchikus vezetés pedig valahogy úgy épül fel, hogy van a közösségnek egy egyszemélyi vezetője aki azonban inkább koordinációs feladatokat lát el és mellette az egyes szakterületeknek (pl: tehenészet, kertészet, stb.) is megvan a maga vezetője saját döntési hatákörökkel.
Körbevezettek minket az ökogazdaságban, és meg kell mondjam Magyarország egyik legjobban működő ökogazdaságát volt alkalmam testközelből megismerni. Láttunk több zöldségveteményt fóliasátrakkal, egy gyümölcsöst, és egy hatalmas verem pincét ahol a gyökérzöldségeket tárolták télire. Az ökovölgy bioélelmiszerből gyakorlatlag önellátónak tűnik, a gazdaság biodinamikus módszerek alkalmazásán alapul.
Ezután ebédszünet következett, amikor is találkoztam a feketepontnak minősülő műanyagtálakkal és papírpoharakkal. A másik dolog amit nem tudtam megemészteni, hogy a férfiakat és a nőket a vallási előírásoknak megfelelően külön, egymásnak háttal ültették le enni. Az étel amúgy kifejezetten ízletes indiai kaja volt. Délután meglátogattuk a közösség büszkeségének számító tehenészetet. Odafelé menet pedig láttuk, hogy bizony az étrendjük alapját képező gabonafélék előállításhoz az alapanyagot termő gabonaföldeket traktor szántja és kombájn aratja. Hiába, a technikai fejlődést nem lehet kiküszöbölni, noha a tehenészet vezetője bemutatott több kísérleti stádiumban lévő, tehenek által működtethető mechanikus mezőgazdasági gépet. Egyelőre a működtetéshez szükséges tudás és a kielégítő technológiai színvonal akkor még hiányzott… A közösség saját általános iskolával rendelkezik a helyi gyerekek oktatására, amire szintén vetettünk egy pillantást, a nap végén pedig egy gyors látogatást tettem a közösség templomában is.
Krisna-völgy sok szempontból egy, az önellátás és a közösségépítés terén lenyűgöző eredményeket felmutató ökoközösség, az egyik legeredményesebb „ökofalunak” tekinthető véleményem szerint ma Magyarországon. Másrészről viszont az önellátás vertikuma nem teljes, olyan gépi erőt kénytelenek használni továbbra is (traktorok, malom) mely a közösségnek magának nem áll rendelkezésre, valamint az ökológiai elvek is több helyen sérülnek (lásd eldobható tányérok/poharak). Bár egy jól működő modellt valósítottak meg a gazdaság és a közösségi rendszer megszervezése terén, számomra idegen marad az a vallási ideológia és sok területen merev, értelmetlen szabályrendszer, amik ott az életet beszabályozzák, így bár egy olyan helyet ismerhettem meg ahol sokat lehet tanulni és az eredmények tiszteletre méltóak, ez mégsem az a hely ahol szívesen letelepednék.
Krisna-völgy 1993-ban alakult Somogyvámoson a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (MKTHK) és a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete (ISKCON) kiemelt programjaként. Ma kb. 260 hektáron gazdálkodnak. A közösséget a misszionáriusok (kb. 150 fő), az önkéntesek és a támogatók alkotják. A munkát és a lelki életet ötvözik, az önkéntesek, és a miszionáriusok felajánlják a munkájukat az egyháznak, ezért róluk az egyház gondoskodik, biztosítva a megélhetést. Nagyobbrészt önellátó gazdálkodást folytatnak.
Forrás: Vágvölgyi Gusztáv – Szép Éva: Közösségek felé, fenntarthatósági kutatás zárótanulmány 2014.
